A Tallózó 2000/21. számában megjelent cikk

Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével egyre égetőbb problémává válik a nyelvtudás hiánya Magyarországon. A korábbi gyakorlattal szemben ma már nem a nyelvtudást bizonyító okmány, hanem az előzetes, idegen nyelven történő beszélgetés alapján döntenek a munkáltatók az esetleges felvételről is.
A hazai közoktatásban az idegennyelv-tanítás hatékonysága nem kielégítő – mondja Kárpáti Péter, a LightHouse Nyelviskola kutatásfejlesztési irodájának vezetője. A diákok nagy része párhuzamosan tanul az általános vagy középiskolában és egy nyelviskolában, mivel többségük úgy gondolja: az iskolában lehetetlenség egy idegen nyelvet megtanulni. „Az ellenérzés vélhetőleg a több évtizeden keresztül ránk kényszerített, és nem túl hatékony iskolai orosztanulásból adódik” – véli a szakember.

A leggyakrabban feltett kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni egy idegen nyelvet. A válasz egyértelműnek tűnik: az elsajátítás idejét a tanulásra fordított idő határozza meg.

A nyelviskolák, az új és hatékony módszerek száma az utóbbi években jelentősen megnövekedett. A többség a kis csoportokban történő oktatásra esküszik, mert így a tanár nagyobb figyelmet tud szentelni tanulóira. Mások a nagy létszámú csoportokat (tíz főnél több) részesítik előnyben, mert így mindig változó párral könnyen lehet gyakorolni az újonnan tanultakat és a diákoknak viszonylag sok ember előtt kell megszólalniuk az adott nyelven mondja Kárpáti Péter.
A felnőtteknek és a fiatal diákoknak egyaránt gondot okoz az iskolában hallottak otthoni, egyéni elsajátítása. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nyelvgyakorlók nem mondják fel otthon magnóra a feladott leckét, hogy utána többször meghallgatva kijavítsák saját hibáikat, így az új tananyagot, egészen addig, ameddig az nem megy gördülékenyen, az órán kell gyakoroltatni. „A felnőttoktatásban pedig nem várható el a diákoktól az otthoni gyakorlás, hiszen legtöbben közülük dolgoznak, így nagyon kevés idejük marad az iskola melletti tanulásra. A sokat emlegetett nyelvérzéknek nincs igazán jelentősége a nyelvtanulás sikerességében, ha a tanár gondoskodik arról, hogy a tanulók mindig megértsék az új anyagot, és kőkeményen begyakoroltatja azok használatát” – véli Kárpáti Péter.
A jó tanár egyszerre követel fegyelmet és tart mozgalmas, érdekes, szórakoztató órákat. Ha ez megvalósul, esetleg a tanulók egymást is ráveszik a lelkiismeretes munkára, s így rendkívül élvezetessé, hatékonnyá válhat a tanulás.
A nyelvet tanuló elvárja, hogy gyorsan és hatékonyan tanítsák, hiszen nem tud éveket rászánni egy idegen nyelv elsajátítására. Számtalan új módszerrel hirdetik magukat a nyelviskolák, s nehéz eldönteni, melyik a legmegfelelőbb.
Kárpáti Péter szerint két lényeges szempontot kell figyelembe venni a választásnál: van-e kialakult oktatási filozófiája az adott nyelviskolának (vagy csak a vak szerencsén múlik, hogy éppen melyik tanár miként fog tanítani, illetve hogy a beiratkozás előtt be lehet-e tekinteni az oktatási módszerbe. (Van olyan nyelviskola, ahol a beiratkozást megelőzően bemutató órán lehet részt venni.)
Bármilyen módszerrel is tanítanak a választott oktatási rendszerben, ha a diákok az órán sokat gyakorolhatnak és a tanár mindenkire odafigyel, akkor a nyelvtanulás biztosan eredményes lesz!
A legfontosabb végül is az teszi hozzá a szakember , hogy a nyelvtanulás mítoszát lerombolva, a közoktatásban és a magánnyelviskolákban egyaránt a tanulók legalább egy idegen nyelven, helyesen és folyékonyan kommunikáljanak a kurzus elvégzése után.
Az alábbi cikk a Népszava oktatási mellékletében jelent meg, ha kíváncsi vagy rá, klikk ide.